Mi a közös a filmkritikusban és a nőgyógyászban? Az, hogy mindkettő ott keres hibát, ahol más élvezetet!

A frivol vicc azonban csak a film KRITIKUSOKRA igaz és nem a film ELEMZŐKRE, hiszen míg az előbbiek elsősorban a hibákat keresik, addig az utóbbiak a film egészét vizsgálják pozitívumokkal, negatívumokkal együtt. A Filmelemző blog is ez alapján akar "működni": elemzéseimben -- bármilyen rossznak, vagy jónak tartok is egy filmet -- mindig írok az alkotás erősségeiről és gyengeségeiről is.

Nyilván kell szempontrendszer is: bár Roger Ebert (a világ legjobb és leghíresebb filmkritikusa) 4 fokozatú (vagyis 4 csillagból álló) minősítési rendszert használt, nálam öt részből áll az értékelés:

• 1 alaptörténet
• 2 megvalósítás (rendezés + forgatókönyv)
• 3 színészi játék
• 4 látványvilág
• 5 összhatás, hitelesség
  

A végső vélemény pontozásban is megjelenik, melyet filmtekercsek szimbolizálnak. Öt filmtekercs a maximum, a szinte hibátlan film, négy a MAJDNEM hibátlan (vagyis 80% feletti mű), 3 tekercs a közepes, kettő a gyenge, egy tekercs pedig a nagyon gyenge film.