A hollywoodi filmgyártás a 70 -es évek óta ontja magából a különböző cápás filmeket, hadd rettegjen a nép a mozikban a hatalmas és mindig félelmetes vizi szörnyetegektől. De miért is működik ez a dolog olyan jól, hogy évről évre újabb és újabb cápás filmek szülessenek (jelenleg épp a MEG - Az őscápa, Jason Statham főszereplésével)?  

Nos, a megfejtés a kezdeteknél keresendő: Peter Benchley 1974 -ben írt egy óriási sikerű regényt, miután elolvasott egy hírt az újságban egy másfél tonnás Fehér cápa elejtéséről Long Island partjainál. A Jaws címen világhírűvé váló műből aztán 1975 -ben Steven Spielberg készített egy kivételesen izgalmas filmet. Ezzel egy új filmes műfaj született, melynek az évek alatt két szintje alakult ki: a nagy költségvetésű, igényesebb "A" kategóriájú cápás mozik szintje és az igénytelenebb gagyik, színvonaltalansága /lásd: Monster Shark (1984), Sharknado (2013), Sand Sharks (2012), Mega Shark vs. Crocosaurus (2010) ... stb, még felsorolni is fájdalmas ezeket/.

Ami a legjobbakat illeti: az 1975 -ös eredeti, Spielberg filmet -- Roy Scheider főszereplésével -- nem nagyon tudták túlszárnyalni az elkövetkező években sem. Sokkoló volt, újszerű élményt adott és ütős hatást keltett. Aztán jött előbb 1991 -ben a Cápák és torpedók (Robert Iscove rendezésében, David Carusoval) egy második világháborús megtörtént vérengzésről, majd 1999 -ben a Renny Harlin (Még drágább az életed, Cliffhanger, Utánunk a tűzözön) által rendezett Háborgó mélység, mely nagyon szólt. A gyönyörű Saffron Burrows és a kigyúrt Thomas Jane izgalmas show -t hoztak össze, mely még humorban is bővelkedett, főleg LL Cool J jóvoltából. A tengeralatti támaszponton megjelenő, génkezelt óriáscápák új szintre emelték a témában rejlő lehetőségeket. 

Következett a 2003 -as esztendő, amikor a kezdőnek számító Chris Kentis megrendezte a Nyílt tengeren -t, mely  a Cápák és torpedókhoz hasonlóan szintén valós eseményeken alapszik. A frász kitör bennünket a nyílt vízen lebegő, kiszolgáltatott és védtelen könnyűbúvár csapat kétségbeejtő helyzetén és a látványon, ahogyan a cápák nekik esnek. Átélhető, hiteles, borzasztó, viszont megint új színt hozott a műfajba, megerősítve a megtörtént eseményeken alapuló sztorik "létjogosultságát" a műfajban. 

Némi kihagyás után jöttek a Zátony filmek, előbb 2010 -ben Andrew Traucki - Gyton Grantley rendezőpáros készítésében a The Reef (Szirt), majd 2016 -ban Jaume Collett-Serra közreműködésével (és a bombázó alakú Blake Lively főszereplésével) a The Shallows (Zátony). Bár az előbbi verzió készült megtörtént események alapján, az utóbbi lett nagyobb siker (szerintem megérdemelten). A zátonyon rekedt, magányos nő, aki minden segítség nélkül tart ki napokig a szirten, majd szembeszáll a nagy fehérrel (és le is győzi), a hihetőség határait súrolva (sőt, kicsit át is lépve), de mindenképp szórakoztatóan emeli pulzusunkat (az egekbe).

Tavaly jelent meg az újabb cápás meglepetésfilm, a 47 méter mélyen, Johannes Roberts rendezésében, Mandy Moore és Claire Holt főszereplésével. A két lány, akik amatőr búvárokként akarnak egy víz alá engedett ketrecben cápákat nézegetni, félelmetes kalandokba keverednek, melyek véres túlélő show -vá változtatják a filmet. Izgalmas minden perc, a rettegés nem marad el.

Végül idén nyáron kerül a mozikba a MEG - Az őscápa, melynél Jon Turteltaub ült a rendezői székbe és Jason Statham lett a "húzó név". A sztori megint egy valóságtól némileg elrugaszkodott történet, egy két millió éve kihalt tengeri szörnyetegről, mely gigantikus méreteivel nyűgözi le a nézőket és hozza a frászt a gyengébb idegzetűekre. 

Zárásul: érdemes visszatérni az alapkérdésre: mi a cápás filmek hatás-mechanizmusa? Miért szeretjük annyira ezt a műfajt? Nos, a válasz egyszerű: mert imádunk rettegni (főleg, ha a biztonságból szemlélhetjük az eseményeket)  és a tenger mélyéről támadó óriási emberevő cápáknál kevés fenyegetőbb dolog létezik a világon. A cápa valóságos, létező teremtmény, az ember pedig a tengerben kiszolgáltatott helyzetben van, tökéletesen védtelen. A cápáktól való rettegés tehát valami létező, reális dologtól való félelem, EZÉRT olyan hatásos a velük készített minden film. Javaslom: aki még nem látta a MEG -et -- vagy a posztban említett cápás filmeket -- nézze meg "őket"! Kellemes rettegést! 

Érdekesség: A világ eddigi legnagyobb Fehér cápáját (Charcharadon carcharias) 1997 május 14-én fogták ki, Tajvan partjainál (Seven Star Lake Shark). Hossza 7 méter volt, súlya pedig 2,5 tonna. Sokak szerint azonban vitathatóak a méretei így akadnak más jelöltek is a "világ legnagyobb fehér cápája" címre, pl.: Kuba-cápa (1945), Kanada cápa (1985) - A kanadai Prince Edward szigetnél fogták ki (6,1 méter), Deep Blue - Mexikó partjainál vették filmre, becslések szerint 6,1 méteres. (LINK1, LINK2.)

Ha érdekesnek találtad, várunk FB oldalunkon is!

2018.08.12.(14:03)