A sok cápás film mellett érdekes változatosságot jelent egy óriás bálnáról szóló 2015 -ös kalandfilm, Ron Howard rendezésében, Chris Hemsworth főszereplésével.  

A tenger szívében egy XIX. századi történetet dolgoz fel és 200 éve élt cetvadászok rejtélyes világába repíti el a nézőt. A sztorit egy beszélgetés révén ismerjük meg, melyben Herman Melville (az 1851-ben megírt Moby-Dick írója) és egy túlélő társalognak egymással egy sok-sok éve megtörtént különös esetről. A történet tehát voltaképp a világhírű Moby-Dick előzménye. A film megragadja az 1800 -as évek hangulatát: korhűek a ruhák, a vitorlás-hajók, a kikötők, az eszközök és legfőképp a bálnák elejtésének módszereit bemutató hihetetlen jelenetek. Korábban soha nem tudtam elképzelni, hogy hogyan is történhetett egy-egy 20 méteres bálna, szigonyokkal, csónakokkal való elejtése, de most a filmből végre megismerhettem a folyamatot. Megdöbbentő, látványos és érdekes, sőt, szinte sokkoló az egész.

A tenger szívében értékét részint ismeretterjesztő jellege adja, hiszen elénk tárja a korabeli világ egyik legjelentősebb bálnavadász kikötőjét (Nantucketet), hajóit és a bálnák utáni hajszák cselekményeit, másrészt mondanivalója, mely megismerteti velünk az élni akarás és a lehetetlent is legyőzni képes kitartás döbbenetes példáját. A főhősök valóban hősök ugyanis, akik hónapokon át hajóznak a világ tengerein, embert próbálóan vadászva a cetekre, majd megküzdenek a világ legnagyobb bálnájával és végül 90 napon át sodródnak étlen-szomjan (kekszen és pár korty vízen  élve) a reménytelenségbe. A továbbiakban spoileresen folytatom.

Kezdetben a helyszín az amerikai Massachusetts államhoz tartozó Nantucket városa, mely egy part-menti szigeten található és főleg bálnavadász családjairól híres. Itt él Owen Chase és George Pollard is: egyikük a bálnavadászatra született, tehetséges első tiszt (akinek ősei földművesek voltak), másikuk pedig hírneves bálnavadászok leszármazottja, aki a kapitányságig vitte. A sors úgy hozza, hogy közös hajóra kerülnek, ahol aztán kettejük hátteréből adódó különbségek komoly feszültséget és viszályt okoznak köztük. Pollard származására büszke, hiszen míg első tisztjének felmenői egyszerű parasztok voltak, addig az ő ősei már 100 éve is bálnavadász hajókat irányítottak. Chase viszont önmagára büszke, hiszen ő Nantucket egyik legjobb bálnavadásza, aki saját ügyességének és kitartásának köszönheti érdemeit. 

Az utat egy évre tervezik, mely alatt az Essex legfőbb célja: minél több bálna elejtése és így minél több bálnazsír hazaszállítása. A folyamat azonban nehezen indul: kevés cetet találnak, a kapitány és az első tiszt pedig számtalan alkalommal különbözik össze. Aztán bekövetkezik a fordulat: áthajóznak a Csendes-óceánra, ahol rábukkannak a világ legnagyobb bálnájára, mely 100 láb hosszú azaz 30 méteres. (A 20-22 méteres megalodon elbújhat mellette.) Innentől a küzdelem heroikussá válik és a bálna győzelmével zárul: elsüllyeszti az Essex -et, melynek legénysége három csónakba kényszerül a Föld legnagyobb óceánjának kellős közepén.

A film második része a 20 túlélő sorsát mutatja be: azt a 90 napot, melynek során tehetetlenül sodródnak szinte megőrülésig a tengeren. Közben a kapitány és első tisztje békét kötnek egymással. Az óriás bálna viszont nyomon követi a hajótörött tengerészeket, időnként fel-fel bukkanva. 

A tenger szívében nagyszerű történet, melyben találunk látványos cetvadászatot, izgalmas küzdelmet egy óriás bálnával és az emberi természetet próbára tevő viszontagságokat is, a legvégsőkig feszítve a teljesítőképesség határait. Chris Hemsworth alakítása elismerésre méltó és Ron Howard is kitesz magáért rendezőként, amivel nagyrészt feledteti - nálam legalábbis - a Han Solo film gyengeségét. Ajánlani tudom kalandfilm kedvelőknek és a történelem iránt érdeklődőknek. Értékelés: 80%

A film MAFAB adatlapja

Ha érdekesnek találtad, várunk FB oldalunkon is!

2018.08.21.(15:24)